Pokemonról énekelni két sör után - 15 éves a Malacka

Pokemonról énekelni két sör után - 15 éves a Malacka

A jubiláló szalonnazenekar új lemezt ad ki és május 20-án ingyenes koncertre hívja a rajongókat a Gödör Klubba. Ebből az alkalomból csevegtünk egy keveset Tamással, a Malacka énekesével huligánokról, rajongókról, a ska-közegről.

- A zenekar 15 éves fennállása alkalmából több zenei magazin közölt rólatok hosszabb-rövidebb méltatást. Az is szóba került, hogy új lemezzel készültök. Megjelent-e már, vagy még folynak a vele kapcsolatos munkálatok? És visszatértek a gyökerekhez, vagy új hangzást próbáltok ki? Viccnek szánt közhelyes kérdés, el is röhögtem.

Tamás: A kérdés időzítése tökéletes: pont ma jeleztek vissza a gyártók, hogy már készül a termék. Most nagyon úgy néz ki, hogy a lemezbemutatón már a kezünkben lesz a jubileumi korong, akkor is, ha bármilyen hovatartozású gyermekek potyognak az égből. Ami a hangzást illeti, annyiban mindenképp új lesz, hogy két új női énekhang (Molnár Anett – ének, Bencze Boglárka Tücsi – vokál) is hallható lesz rajta. Zeneileg is más lesz, tekintetbe véve a Malacka elvilágzeneisedését, ami nem szándékos folyamat volt, de szerintem nagyon jót tett. Hogy rajtam kívül más is értse: arról van szó, hogy írtunk olyan dalokat, amelyekben érezhető a magyar, a balkáni, az ír népzene. Persze külön-külön. És az is újdonság, hogy a mostani lemez hangmérnöke (Lőrincz György) egyfajta producerként beleszólhatott a dalokba, és ez is biztos jót tett az anyagnak. A magam részéről elképesztően elégedett vagyok a végeredménnyel.

- A másfél évtizedes munkásság alatt ez lesz a negyedik albumotok. Eközben mások évente kijönnek újabb CD-kkel. Nálatok hosszabb idő alatt gyűlik össze egy teljes lemeznyi mondanivaló és nóta, vagy más okokból lesz ritkább a megjelenés? Nem sajnálod-e, hogy nem nagyon nagybetűs zenekar, kurrens árucikk lettetek, hanem inkább underground celebek?

T.: Az igazat megvallva pont leszarjuk, hogy mások hány évente adnak ki lemezt. Én szívesebben jelentetnék meg gyakrabban anyagokat, csak ahhoz dalokat kell írni, az pedig nehéz. Arról van szó, hogy mi szeretetből zenélünk, és teljesen mindegy, hogy mikor készülünk el egy új anyaggal. Leszámítva azt, amikor filmzenét kell írni, mert olyankor általában kiderül, hogy 5 napunk van rá. Nem sajnálom, hogy nem lettünk híres, befutott zenekar. Persze rossz, hogy így sajnos dolgoznunk is kell, de sebaj. Nem hiszem, hogy underground celebek lennénk, de tény, hogy van közönségünk, és még szeret is minket. Mi is őket.

Humor(?)

- A dalszövegek egy része a nyolcvanas években begyűjtött közös kulturális élményanyagunkra, kultúremlékezetünkre apellál, például: „megrengetted a szívemet, te kis Richter-Skála Kópé” (Itt vagy nekem te), illetve „polgármesteri hivatal nélkül maradt – korábban úgy mondták: tanácstalan” (Sajnos).

T.: Ez így van. Anettet és Tücsit leszámítva mind vének vagyunk, mint az országút - nekünk még Maradona volt a focista, és két forint volt a fagyi. Természetes, hogy ezekről szeretünk énekelni. De azért nyomon követjük jelenkorunk nagyjait is, például Kakát.

- Ez a humor ritkábban bizonyul közvetlen módon viccesnek, inkább áttételesnek tűnik. Az egyáltalán nem vicces tartalmat is hajlandók, képesek vagytok örömujjongva kimondani: a vadászok zöld kabátját élteted a 2007-es lemezen (Köcsög vadászok).

T.: Ez irónia vagy ilyesmi akar lenni. Hát milyen ember, aki rálő egy nyugiban legelésző békés állatra?! És ezt még teljesítménynek is tartja, vagy ami még rosszabb: sportnak nevezi. Na most, mivel én utálom ezt a mentalitást, ezért slágert írok róla - és mivel nem punkzenekar vagyunk, ezért nem azt énekeljük, hogy dögöljenek meg a vadászok, csak cinikusan, genyón állunk hozzájuk.

- Néha a zöngés-zöngétlen hangzókkal vicceltek: "Gerzsonka - kell sonka?" (Gerzson, a rendes hentes), máskor alliteráltok: "Szétloccsantjuk a nyámnyila nyulak nyúltagyát" (Köcsög vadászok) vagy mese-parafrázissal dolgoztok. Honnan származik a muníció, honnan történik a feltöltekezés ehhez a fajta (illetve sokfajta) humorhoz? Családi örökség? Eleve megvolt, vagy rátok ragadt útközben?

T.: Szeretem a magyar nyelvet, jól lehet vele játszani. Olyan, mint a gombfoci. És a humor különböző fajtáit is szeretem, Woody Allentől, Monty Pythonon át a South Parkig.

Zenekar

- A hozzáállás és a zenekari kommunikáció nekem bejön, de megértem, ha mások szerint ez erőltetett humornak és/vagy nagyképűségnek tűnhet. Lehet, hogy csak a zenekari önfényezést, hype-ot parodizáljátok ki, akár szándéktalanul is.

T.: Jaj, távol álljon tőlünk a nagyképűség! Azt hiszem, mi mindent parodizálunk, és tényleg nem szándékosan. Nekünk így természetes.

- Szűrőnek szánjátok ezt, nehogy felhíguljon a Malacka közönsége? :) Az már feltűnt, hogy nem akartok mindenkinek megfelelni, de aktívan foglalkoztok a meglévő rajongókkal, a hűségeseket pedig megajándékozzátok ezzel-azzal (például olcsó bizsut dobáltatok a közönség tagjai felé-közé, Playboy-posztert sorsoltatok).

T.: Nem hiszem, hogy felhígulna a közönség, mert a mi dalaink csak az intelligens embereknek tetszenek, tehát a hülyék ezután sem fognak Malackára járni. És ez megint nem nagyképűség, csak kedves gesztus a közönségünk felé. Az ajándéksorsolást pedig már más zenekarok is csinálják, úgyhogy mi leszoktunk róla. Most majd árusítani fogunk ezt-azt, például az új lemezt.

- Nem tesztek úgy, mintha függetlenek lennétek attól a közegtől, amiben éltek, de nem mentek át száraz politizálásba. Szóba hozzátok az aktuális helyzetet és történéseket, megújuló keretbe helyezve a dalokat (itt volt Ernő és a Burger King esete, vagy a rádiós témájú sláger és a frekvenciabalhék). Ez nem a tengerparton ülve kigombolt ingben zokogó, szerelmi búbánattal birkózó kockahasak bárhol hallható zenéje.

T: Persze, hiszen nem csak a nyolcvanas évek hatnak ránk. A Burgerre nem emlékszem (de igen, de nem volt jelentős), de nyomokban azért politizálunk is – a magunk módján. Nem lépünk fel pártrendezvényeken vagy ilyesmi, de szeretünk ironizálni a hülyéken. Márpedig azokból bőven van, függetlenül attól, hogy épp kik uralkodnak kik felett.

- Amennyire megfejtettem a jelenséget (vagy nem), az alapján ez szerintem irónia és önirónia. Utóbbi számos előadónál hiánycikknek tűnik. Pedig 15 év után eltűnnek az illúziók mind a környezettel, mind önmagunkkal, mind a lehetőségekkel kapcsolatban. Könnyebb lehet továbbmenni némi egészséges önirónia segítségével. Ti megkeseredtetek-e valamennyire a hazai zeneipartól, vagy inkább nevettek rajta?

T.: Először megkeseredtünk, aztán harcoltunk, egy ideje pedig bevettük azt a bizonyos tablettát, és most olyan nyugis minden!

- Visszatérve a humorhoz: a koncerteken a dalok közötti átvezetések is tartalmaznak bizonyos fajta humort. Váratlan, laza átkötés :) lesz: ebből a miniatűr stand-upból fejlődött ki A Három Kismalac?

T.: Is. Voltak verseim, amik rövidek voltak ahhoz, hogy dalszöveggé avanzsáljanak. Ezeket elkezdtem szavalni dalok között. Aztán kb. 10 éve kipróbáltunk olyat, hogy csak Zoli (a gitáros), az épp aktuális énekeslány és én előadunk olyan tingli-tangli dalokat, amik egy koncertre nem jók, mert nem lehet rájuk ugrabugrálni, viszont rendkívül viccesek. De tervünk vagy célunk nem volt ezzel a felállással, egészen a 2006-os Humorfesztiválig, amit majdnem meg is nyertünk.

A Három Kismalac

- Tavaly adtátok ki A Három Kismalacra keresztelt kamara-különítmény dalcsokrát Bőrizomtömlő címmel. Egy interjúban közölt saját(os) meghatározásotok szerint itt zenés stand-upot műveltek. Több stand-upos humoristát is láttam felbukkanni Malacka-koncerteken (például Kovács András Péter, Rekop György). A Bőrizomtömlő záródalát is ők színesítik.

T.: Az említett humorfesztiválon ismertük meg a közben sztárokká növekedett fiúkat (és itt kivételesen pozitív értelemben gondolom a sztárt), akikkel azóta is nagyon kedveljük egymást, és ez már számos gyümölcsöző együttműködést is szült. Azt hiszem, ezt szépen mondtam. A Bőrizomtömlő utolsó dala, a Bonus track – a humor himnusza arról szól, hogy a sztárok (Litkai, KAP, Janklovics és mások) összefognak egy nemes cél érdekében, ami nem más, mint hogy A Három Kismalac lemeze legyen 3 perccel hosszabb. Sikerült.

- Ezek alapján felmerül a kérdés: várható-e olyan haverság vagy keresztreklámozás a stand-up comedy arcai és a Malacka között, mint amilyen Kiss Ádámra és a Punnany Massifra jellemző? Illetve amennyire tudom, Aranyosi Péter a miskolci ska-veteránok, a Kabinet Részvétnyilvántartó Tröszt jobbkeze.

T.: Rengeteg ilyen együttműködés létezik. A Malacka írta Kovács András Péter önálló estjének bevonuló zenéjét; vagy például a Litkai-KAP-Hadházi trió által forgatókönyvírt új magyar filmsorozat hanganyagát. De említhetjük a Dumakoncert nevű sikeres projektet is, ahol a humoristák zenekart alkotnak: KAP mellett Bruti, Janklovics, Pataki Balázs és Bács Miki az állandó fellépő, és persze a három malac: Vera, Zoli és én.

- Még egy kérdőjel a fejem felett a Kismalacokkal kapcsolatban: előfordultok-e majd a Rádiókabaréban vagy a Comedy Centralon? (Kibeszél a képkockából, a közönség felé fordul: Litkai Gergely, a CC főszerkesztője a Rádiókabaréban is tevékenykedik.)

T.: Annyira, hogy a napokban mutatták be a Comedy Central bemutatja legújabb évadát, amelyben ismét népnevelő jellegű slágerekkel léptünk fel. Mostanában a Rádiókabaréba is el-elhívnak minket, ami jól esik nekünk, és ilyenkor szoktunk is menni.

Ska?

- A PASO 8 éves lett (a Hooligans hozzátok hasonlóan 15 - de ezt csak viccként vetem fel), azonban a Skaland 2005-ös névsorából többen már nem aktívak, illetve átalakultak. (A Skaland 25 év dalaiból válogat, ez is oka lehet a fogyásnak.) A Honeyball tagjaiból jött létre a swing-punkos Big Bunny Hall Swinger Club. A szombathelyi Tizenhétből ágazott le a Soulbang, később pedig a Teadies. Mire vezetnéd vissza azt, hogy ti még mindig koncerteztek és dalokat írtok? Vagy az a terv, hogy feloszlotok, aztán majd sokszor, hosszan álltok a füstgép mellett, mint a megkövült rockerek a huszadik visszatérő koncerten? :)

T.: Azért létezünk még, mert nem vesszük az egészet (túl) komolyan. Ha idegeskednénk a zenei élet dolgain, vagy azon görcsölnénk, lesz-e elég haknink, és kifizetik-e, akkor már sehol nem lennénk. Az átlagéletkorunk (a lányokat leszámítva) vészesen közelít a 40 felé, tehát ha most nem hagyjuk abba, akkor valószínűleg még 20 év múlva is Pokemonról énekelgetünk majd - két sör után.

- Hogyan álltok a magyarországi ska-közeggel? Mennyiben érzitek magatokat bennfentesnek vagy kívülállónak? Az újabb saját(os) önmeghatározás, a műfajra vonatkozó "pork and roll" inkább periferikusan vagy áttételesen köthető a ska-reggae-hez. Alternatív ska? (röhög) Mihez képest alternatív? A ska eleve nem érződik tömegzenének...

T.: Mindenkihez képest picit kívülállók vagyunk. Nem vagyunk skazenekar, de van egy-két jól sikerült ska-slágerünk. És jóban vagyunk sok mindenkivel az általad említettek közül, hiszen leggyakrabban velük játszottunk az elmúlt 15 évben.

- Talán a nyolcvanas évekbeli szocializációm okán eshet meg: többek között az akkori alternatív bandák hatásait is felfedezni vélem a Malackánál, bár inkább hangulatra (áttételes jókedv, áttételes humor), nem a zenei megoldásokra célzok. Egy másik interjúban előképként emlegetted többek közt a Balatont és az Európa Kiadót. 15 év után mennyire érzed a hatásuk jelenlétét a pork and rollban?

T.: Nem hiszem, hogy kimutatható a hatása, de ettől még ugyanannyira közel áll hozzánk a Kiadó és a Balaton, mint a Leningrad vagy a Madness. Illetve most jövök rá: az egyik új dalunkban szerepel egy Európa Kiadó-dal egyik sora. Akkor mégis kimutatható.

- Kapcsolódó kérdés: melyiket választanád szívesebben? Egy estét a Gödörben a (jobb szó híján alternatívnak nevezett) Dolly Rambo és a Spatzen Jodler Sextet társaságában, vagy klubkoncertet Nyíregyházán a Riddim Colony és a Boogie Mamma mellett?

T.: Minden koncertünket szeretjük, 15 év alatt alig volt 3-4 olyan fellépés, amire nem szívesen emlékszünk vissza. De ha a kedvenc helyünket kérdezed, az természetesen a Gödör. A „kivel szeretünk fellépni” című felsorolás is egy hosszú lista, és a Boogie Mamma biztos benne van az első kettőben.

- A Corvintető mosdójában állva, kissé módosult tudatállapotban fél füllel elkaptam egy beszélgetést közted és a már említett Big Bunny Hall énekese közt. Terveztek-e közös mókát? Illetve kikkel dolgoznál (hmm, inkább zenélnél) szívesen együtt a hazai ska-színtér szereplői közül?

T.: Mivel én is módosult tudatállapotban voltam, nem tudom, tervezünk-e valamit. Illetve valami olyasmire emlékszem, hogy Balázs slágert fog írni A Három Kismalacnak. Kivel zenélnék? Természetesen Zubreczki Dáviddal, és egykori és jelenlegi muzsikustársaival.

Malacka-web: kettő-nulla

- Egy blogon, webkettes felületen csapódnak majd le a beszélgetés szavai, emellett az iWiW-en és a FB-on is foglalkoztok a Malac-közönséggel. (Bár a Malacka-rajongó pulykák ritkán szoktak feltűnni a FB-on, az ő elérésükhöz tanyára kell menni. De megéri!) Visszaferdítve komolyra: mennyire érzed fontosnak, hogy ilyen csatornákon keresztül is megvakargassátok a rajongók füle tövét? Mennyire tudatos vagy spontán ez?

T.: Ez a természetes. Mindenki facebookozik munka helyett, mi is. És mi nagyon szeretünk virtuálisan és valóságosan is barátkozni azokkal, akik járnak a koncertjeinkre.

- A spontán jelzőt nem úgy értem, hogy a gonzo újságíráshoz hasonlóan bespeedezve írnátok a (korábban terjengősebb és gyakoribb) Malac-hírleveleket.. (röhög) Arra gondolok, hogy inkább freestyle-ban odatett skiccnek tűnik az ilyesmi, mint vért izzadva, kötelezően letudott feladatnak. Itt is egyensúlyozni próbáltok a szervezettség és a spontaneitás között?

T.: Igen.

- Köszönöm a túlfogalmazott kérdésre adott tömör, de kimerítő választ! :)

T.: Köszönjük a hangulatos beszélgetést! :)