Hogy végül minden stimmeljen - LB27-interjú a Dal+Szerző magazinban

Utójáték a Petőfi Rádió Marley-napjához: 35 dal egy órában

Eseményajánló + jótékonyság: LB27 + 2 = A38

Események: PASO + LB27 (Park), Ska Bp Klub (Kis Á)

Plusz egy bejegyzés a Campről: elindult + új dal + videók

Az első dolog: Copy Con szállított egy új dalt, indulót a Reggae Camphez. Remek ösztönzés a bepakoláshoz, útra induláshoz vagy megérkezéshez. :) Hopp, egy tanács: sátrat állítani világosban és józanul érdemes, de persze máshogy is izgalmas. :)

---

Gazdag információtartalommal és vidám hangulattal bír a FixTV-s ismertetés a Campről, amit Tibiék egyéb elfoglaltságai miatt Sitgan oldott meg, lesd meg itt:

---

További videók: a Hatvan TV is tudósít az eseményről, először kedden egy rövidebb kedvcsinálóval (Szerdától Jamaica Hatvanba költözik), majd ma egy tábornyitási körképpel jelentkeztek. Mindkettő megtekinthető itt:

Kiáltvány: irány a Camp!

Hangolódás a Reggae Campre 2.0: beharangozó + tabló

Hangolódás a Reggae Campre: klip az LB27-től és a Tigristól, Tibi a RCKSTR magazinban

Eseményajánlás: Tilos Maraton 2014 - Reggae-nap

Néhány gondolat a Reggae Camp és az Uprising összevetéséről

Nem linkelem be, hogy hol :), de olvastam egy rövid matekpéldát arról, hogy az Uprising Fesztiválra jobban megéri kimenni, mint a Reggae Campre, mert Szlovákiában sokkal több fellépőt lehet megnézni, mint itthon, valamint a jegyár is kisebb. (Akit érdekel, az rákeres, vagy esetleg már olvashatta is.)

Nem a közlő féllel, hanem a számtanpéldával akad gondom, ezért mellőzve a személyeskedést (lásd: nem linkelem be :) és az sem érdekel, ki a trú arc, kinek van nagyobb... egója), inkább néhány adattal megvilágítva igyekszem alátámasztani azt az elképzelésemet, hogy a fenti matekozás egyrészt leegyszerűsítő, másrészt felesleges. Közben füleljétek le az idei Camphez kapcsolódó mixtape-et:

Egyszerű matek: menjünk bele 

Hagyjuk ki a fellépők listáját (részben azért, mert a Camp névsora még nem végleges), a helyszínt, a támogatókat és a gazdasági hátteret, csak a jegyárakat nézzük.

Az Uprising Fesztivál (a továbbiakban: UF) 35€ (mai árfolyammal számolva 10000-10500 Ft). A Reggae Camp (a továbbiakban: RC) a mai naptól (június 9-étől) 15000 Ft-ba kerül (átszámítva 47-48€). 

A teljes kép összetettebb ennél: 

- ha nem pár napig, hanem egy hétig kell fellépőket (gázsit + utaztatást), személyzetet, helyszínt, áramot, ilyesmiket fizetni, egyes költségek csökkenhetnek is, de összességében emelkedik a jegyár.
- az sem mindegy, hogy a bérlet hány napra szól: az UF-nél 17,5€, az RC-nél: 9,6€ a napi átlagár. (Oké, jogos, hogy a magasabb átlagár fedezi a nagyobb fellépőket, de ezt most még ne figyeljük.)

A többi faktor

- Helyszín

Az UF-et a Zlaté Piesky nevű, 15000 fő befogadására alkalmas strandkomplexumban, Pozsonyban rendezik meg. Az RC helyszíne a 3500 fős Hatvani Strandfürdő.

A látogatószám Pozsonyban 35000-38000 fő. A Camp közönségének nagyságát a strand befogadóképessége alapján becsülhetnénk meg, nincs pontos adatom. 

- Támogatók

Az UF tavalyi plakátján felfedezni véltem (nem névadó, de fő)szponzorként a Heinekent, a 2011-es plakáton a Playboy és a Monster energiaital is szerepel. Még nem tűnt fel, hogy a Camp után kapkodnának a szponzorok, de imádkozom, hogy úgy legyen.

- Gazdasági háttér

Magyarországon 27% az általános forgalmi adó, a szlovákoknál 20. Átlagkeresetben is megelőznek minket (683€ - 492€).

A többi gazdasági mutatót a bejegyzés szempontjából nem látom relevánsnak. Még annyi, hogy hazánkban a háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása a "kultúra, szórakozás" főcsoportban 4196 Ft volt. Ilyen adatot szlovák részről egyelőre nem találtam.

Következtetések a fentiek alapján

1. Az UF (amennyiben hiszünk a nemzetközi Reggae Contest honlapjának) a legnagyobb reggae-fesztivál Közép-Európában. Ismét egyszerűsítsük le a matekot, illetve kanyarodjunk vissza az elejéhez: ha a látogatószámot megszorozzuk a jegyárral, az Uprising a Camp lehetőségeinek sokszorosából gazdálkodhat.

2. Idealista ábrándozás: ha a Reggae Camp is elérné a 35 ezres látogatószámot és Heineken-szintű támogatók is feltűnnének a színen, alacsonyabb lehetne a jegyár.

3. A szubjektivitást félretéve és nem bevágódás céljából: ha egy régóta létező, tapasztalt táborszervező és nemzetközi kapcsolatokkal bíró zenekar (amely egyben stabil név a hazai fesztiválokon) a jelenlegi keretek között addig jut el, hogy Magyarországon van Camp, de nem hívhatunk meg 10-15 nagybetűs fesztiválos húzónevet a Skatalites, Jimmy Cliff, Shaggy, KRS-One neve által fémjelzett kategóriából, akkor valószínűleg más sem tudná megoldani. 

4. Ez nem feltétlenül vagy-vagy választás: aki meg tudja oldani, az a családias hangulatért jöjjön a Campre és Jimmy Cliffet is nézze meg az Uprisingon. :)

Hogyan tovább?

Érthető, ha a Reggae Camphez képest az Uprising sokkal menőbbnek látszik. Viszont azt gondolom: előbb érjük el, hogy a Camp újra fenntartható legyen, mondjuk 5 éven át. Aztán lehet abban gondolkodni, hogy sok nagy név eljöjjön. Előbb legyen józan építkezés, vállalható nagyságú lépésekkel és léptékben (tudom, hogy ez nem annyira látványos), aztán az elért eredmények alapján lehet tervezni a jövőt.

Felesleges (és nem hat inspirálóan a Camp fejlődésére), ha egy klasszisokkal nagyobb méretű fesztivállal kapcsolatos elvárásokat egy az egyben átültetünk erre a szintre.

Ha tovább visszük a vizsgálódást, lehetne beszélni ezekről a kérdésekről (bár lehet, hogy már a felvetések is irreálisan optimisták): 

- Itt nálunk miért pörög kevésbé a reggae-ska-hasonlók, mint 50 kilométerrel nyugatabbra vagy északra?
- Ki milyen fejlődési vagy kitörési lehetőségeket lát (segíthet-e az ügyesebb marketing, a jobb plakátok, a regionális összefogás: helyőrségi találkozó), illetve milyen gátoló tényezőket (egymásra szervezés, érdektelenség, egyebek)?
- Ki lehet-e "termelni" több fesztiválnevet a ska/reggae területéről?
- Miért megy jobban az elektronikus zene vagy a metál? Attól függően, hogy milyen e-zenéről vagy metálról van szó, nem lehet annyival elintézni, hogy "azt könnyebb összerakni".

Támadt egy olyan benyomásom is (vessük el vagy erősítsetek meg benne): nem feltétlenül (csak) ez a szubkultúra szenved egyedül mindenféle bajoktól. Az is lehet, hogy az egész magyar koncertszervezési szakma a potenciálja alatt teljesít (példaként itt az egyik szervezőbrigád elköszönése a Recorderen). 

Viszont ha reggae-s szervezésről van szó, a "betegségek" kisebb körben, kevesebb szereplő között csapódnak le, emiatt is érezhetjük komolyabbnak a gondot.

Ti mit gondoltok?

Források:
- Festival-calendar.com
- Reggaesoul.hu - A tökéletes reggae fesztivál története - Uprising 2013
- KSH - Statisztikai tükör, 2014/32.
- Origo.hu Gazdaság - Most megnézheti, hogyan...
- ReggaeContest.com - European Partners - Uprising

Burru, ska, rocksteady - Krecsmáry Zsolt írása a Dobosmagazinban

Krecsmáry Zsolt (tudjátok: LB27, korábban Knotty Headz) nagyon tartalmas cikket állított össze részben a jamaicai zenék történetéről, részben a stílusba tartozó dobolás technikai finomságairól, de némi sztorizás is szervesen illeszkedik a szöveg többi részéhez. A szerzemény a Dobosmagazin aktuális számában olvasható (lásd lentebb), letölthető a magazin honlapjáról.

A kulturális ismeretanyag és a szakmaiság szempontjából is igen részletes, eléggé rendben van az egész. (Még odaültettem volna a szöveg mellé egy korrektort, de ez egyrészt nem Zsolt felelőssége, másrészt pedig ezzel együtt is köszönet jár a közzétételért a Dobosmagazinnak.) Kísérjétek figyelemmel a kiadványt: a következő számban (augusztusban) az iromány folytatása várható! :)

LB27 itt: honlap / FB / YT
Dobosmagazin itt: honlap / FB / YT

Koncertajánló: LB27 + Re-G (lemezbemutatók), CéAnne, Dally Higglerz, Rasztaműhely (Barba Negra)

Szeretnénk nyitogatni a határainkat - LB27-interjú a Marley 69 koncert előtt

A szokásos éves Marley-szülinapozást megelőzően még gyorsan kikérdezgettük a Bodnár Tibit a Ladánybene 27 tavalyi évéről és az idei elképzelésekről, de természetesen a közelgő koncertről és a készülő lemezről is ejtettünk néhány szót. 

Varga Viktor - No Woman, No Cry (tv2)

Vannak ezek a műsorok, amiket állítólag senki sem néz, de mégis úgy tűnik, mintha mindenki tudná, mi történik bennük. :) Félrealityk, tehetségkutatók és hasonlók. Az egyik ilyenben feltűnt egy Bob Marley-dal feldolgozása.

Nem láttam, utólag figyeltem fel az említésre az ismerőseim üzenőfalán. Két dolog derült ki: egyrészt nem tudják, ki ez a srác, aki előadta saját változatát a No Woman, No Cry-ból, másrészt kiakadtak a feldolgozóipari termék minőségén. Kíváncsi voltam, másnap én is visszanéztem a neten, hogy mi is történt.

A netes visszhang inkább pozitív, bár az értékelés nem részletesebb egy szimpla, bekezdésnyi PR-szöveg mélységénél, a rajongói hozzászólások pedig egyértelműen dicsérik az előadást.

Ez itt persze nem médiával kapcsolatos megmondóblog :), arra ott van a Comment.blog.hu. De talán érdemes pár szót ejteni a péntek esti dologról.

Először is: örülök, hogy az egyik nagy kereskedelmi tv főműsoridős adásában reggae szól. A színpadkép, a vizuális oldal rendben van a színek szempontjából: a piros-sárga-zöld összeállítás indokolt, jogos. A háttér a dal visszafogottságához képest mintha túl harsány lenne, de ebbe inkább ne kössünk bele külön, nem érdemes.

Mint 3 éve írtam: ikonikus előadók életművének darabjaihoz nyúlni többféle veszélyt hordozhat magában. Az egyik: az ember nem nő fel a feladat nagyságához és félvállról veszi. A másik: elvész az ikonhoz való felnövés görcsös kényszerében, vagy lebénítja a nagyrabecsülés és ez dagályosságba, unalomba kergeti az előadásmódot.

Ezt tovább bonyolítja az, hogy a mai vadliberális világban semmi sem szent és minden relativizálható. Ezért érdemes tisztelettel és érzékkel, ugyanakkor újító módon, esetleg humorral hozzányúlni az eredeti alapanyaghoz. 

Nem a mash-upok és a remixek léte jelenti a gondot (zseniális darabok vannak köztük :), tehát lehetséges vicces és intelligens módon idézőjelek közé tenni az eredetit), hanem az, ha rögvest kiütközik a dolgon a kreativitás hiánya.

.

Itt véleményem szerint nem az említettek valamelyike történt, még csak nem is az, hogy Varga Viktor ne lenne tehetséges vagy kreatív. Hozta, amit tudott, elénekelte, amit el kellett. Képes lekötni a közönségét a saját komfortzónáján belül mozogva, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy bármit a kezébe lehetne adni.

Ez a Bob Marley-feldolgozás nem jó vagy rossz volt, vagy “annyira rossz, hogy az már vicces”, hanem egyszerűen súlytalan. (Megméretett és könnyűnek találtatott.) De ez show, abból is a magyarországi változat, tehát nem kell mélyről felhozott tudást elvárni tőle.

Az értékelés során említett Borat bennem is felmerült, bár Sacha Baron Cohen alteregói közül nem ő, hanem Ali G volt az, aki egyedi oldalról közelített a jamaicai kultúrához (lásd: Me Julie). A dal utáni rövid magánszám Boratot annyiban idézte, hogy szerepjáték, abban a tekintetben már nem, hogy vicces is lett volna. Hagyjuk.

"Blues is easy to play, but hard to feel" - mondta Jimi Hendrix. A pénteki adás bizonyíték volt arra, amit eleve lehetett sejteni: Bob Marley, Johnny Cash, Cseh Tamás, Bob Dylan dalait nem énekelheti bárki. Illetve énekelhetné, legfeljebb nem szabad csodát várni. (Régimódi álláspont lehet, de nekem kellenek ilyen ikonok. Ha új szemszögből is nézzük egyikük vagy másikuk szerzeményeit, attól még ikonok maradnak.)

Összefoglalva: a reggae-tesóknak azt mondom, örvendezzünk annak, hogy a reggae megjelent a kertévék képernyőin, bár a formán lenne mit csiszolni. A szélesebb közönségnek felhígított változatban mehet át a reggae. Ez van.

Zárásként az ugyancsak egyszálgitáros műfajban utazó Zselenszkyt kérdezném (mint a pályafutását 2002 ősze óta figyelemmel kísérő rajongója): nem tervez-e egy Marley / Cash / CsT / Dylan alapanyagú estet? Ha igen: ott leszek. Úgyis rég láttuk egymást.

Koncertajánló: Ladánybene 27+1 (A38)

LB27 a Fix TV-ben (Rock You, 2013.06.13.)

A Fix TV új rockzenei műsorának első vendége Karai Anna mellett a Ladánybene 27 legénysége volt. A Rock You első adásában a Campről, a kezdetről, a Facebookról, a filozófiáról és a 27-es számról is szó esett. A zenekar a program második felében került terítékre. Az ő részük innen indul, de ha az egészre kíváncsi vagy, az elejétől is kezdheted:

LB27 - honlap / FB
Fix TV - honlap / FB

Spring Reggae Jam - LB27, Polemic, Re-G (Dürer)

LB27 - Mechanic System (2012, Park)

A Kell egy ház ska-változatához készült, januárban bemutatott klip után itt egy újabb koncertvideó a Ladánybene 27-től. Ezek a felvételek is a Parkban készültek 2012 szeptemberében, de ezúttal egy régi klasszikus helyett egy frissebb dal, Miksa új szerzeménye látható-hallgató: Mechanic System.

LB27: honlap / FB / YT-csatorna

LB27 - Kell egy ház (2012, Park)

A magyar reggae nagy öregjei nemrég ünnepelték a zenekar fennállásának 27. évfordulóját, ezúttal azonban nem a szülinapozásról töltöttek fel egy klipet a videocsatornájukra, hanem egy őszi koncertet idéznek fel. A Kell egy ház nem a megszokott hangszerelésben, hanem ska-változatban csendült fel ezen az estén.

Időpont: 2012.09.12.
Helyszín: Budapest Park

Reggaekarácsony - LB 27, The Mighty Fishers, Shanti Ska Tones (Agora)