Nemrég tűnt fel a SoundCloudon a kőszegi Shanti Ska Tones új EP-je Road To Zion címmel. Legutóbb decemberben beszélgettünk velük, már akkor is szóba került a lemez. Most pedig a kész anyag ürügyén a felvételek körülményeiről és az inspirációról, mondanivalóról faggattuk a zenekart. Az alábbiakban saját szavaikkal mutatják be a dalokat, fülelj és less. :)
Roland (Shanti): Ezt a három dalt tartalmazó maxit Szombathelyen vettük fel Kulcsár Andrisnál, a Q-Sounds stúdióban. Andris a hangtechnikusunk is, így adta magát a dolog, hogy nála rögzítsük a számainkat.
Eleinte több dalt szerettünk volna rögzíteni, de egyrészt az ídő is sürgetett minket, mert hosszú ideje nem adtunk ki semmilyen formában rögzített dalokat (talán egy-egy Youtube-os videótól eltekintve). Azóta énekesnőt is váltottunk és úgy gondoltuk, hogy Pesthy Rebecca hangját is ideje lenne megmutatni a nagyérdeműnek.
Így nekiálltunk szortírozni és vitázni, hogy mi az, ami mindenképpen legyen és mi ne. Persze mindenkinek más-más dalok tetszettek, de talán ezt a hármat tudtuk úgy kiválasztani, hogy senki sem csalódott.
És akkor mi is ez a három szám? :)
Eleinte több dalt szerettünk volna rögzíteni, de egyrészt az ídő is sürgetett minket, mert hosszú ideje nem adtunk ki semmilyen formában rögzített dalokat (talán egy-egy Youtube-os videótól eltekintve). Azóta énekesnőt is váltottunk és úgy gondoltuk, hogy Pesthy Rebecca hangját is ideje lenne megmutatni a nagyérdeműnek.
Így nekiálltunk szortírozni és vitázni, hogy mi az, ami mindenképpen legyen és mi ne. Persze mindenkinek más-más dalok tetszettek, de talán ezt a hármat tudtuk úgy kiválasztani, hogy senki sem csalódott.
És akkor mi is ez a három szám? :)
Miért nem?
A dal alapötlete kutyasétáltatás közben jutott eszembe, míg Burning Spear méltán Grammy-díjas Jah Is Real albumát hallgattam. Azon gondolkoztam el, hogy jó lenne egy olyan életmód, amiben az erkölcsök és az igazságszolgáltatás olyan lenne mint a reggae: egyenes, őszinte, következetes, nem megalkuvó...
Csakhogy a reggae elég lassú életritmust biztosítana, így szükség lenne a skára is, és máris lenne pörgés és gyorsabb lüktetés. És akkor a harmadik fontos jamaicai zenei stílus, a rocksteady pedig a szerelmet hozná a képbe. Valahol biztosan nem véletlen, hogy ez a három stílus így alakult ki, és így lefedi az élet egyes színtereit és érzéseit.
Csakhogy a reggae elég lassú életritmust biztosítana, így szükség lenne a skára is, és máris lenne pörgés és gyorsabb lüktetés. És akkor a harmadik fontos jamaicai zenei stílus, a rocksteady pedig a szerelmet hozná a képbe. Valahol biztosan nem véletlen, hogy ez a három stílus így alakult ki, és így lefedi az élet egyes színtereit és érzéseit.
The Road to Zion
Nagyon egyszerű a felvetés: a raszták szent hegyére, Zionra nagyon nehéz feljutni, mert rögös, de ha valaki erős és kitartó, akkor felérhet. A raszta "mondakörben" Zion nemcsak egy hegy, hanem olyan szent hely, ami a meditáció, megtisztulás helye, ahová a csak az igazlelkűek juthatnak fel.
Az első versszak pedig a visszahúzó erőkről szól, a kishitűekről, akiktől sokszor hallani, hogy "Te? ÁÁÁ, meg se próbáld!" "Neked ez nem menne." "Tudod, milyen nehéz ez?" A második versszak már a motivációs erőkről szól, Marcus Garveyról, Bob Marleyról, akik nagyon híres terjesztői voltak a raszta eszméknek.
Igenis, minden emberben van egy kis Zion, csak meg kell találni. Szóval egyszerűen mondva: mindenkinek meg kell találnia a belső békéjét és saját útját és akkor úgy érezheti magát, mintha Zion tetején ücsörögne. Ezért szoktunk koncerteken mindenkinek egy Ziont kívánni a kert végébe. :)
Az első versszak pedig a visszahúzó erőkről szól, a kishitűekről, akiktől sokszor hallani, hogy "Te? ÁÁÁ, meg se próbáld!" "Neked ez nem menne." "Tudod, milyen nehéz ez?" A második versszak már a motivációs erőkről szól, Marcus Garveyról, Bob Marleyról, akik nagyon híres terjesztői voltak a raszta eszméknek.
Igenis, minden emberben van egy kis Zion, csak meg kell találni. Szóval egyszerűen mondva: mindenkinek meg kell találnia a belső békéjét és saját útját és akkor úgy érezheti magát, mintha Zion tetején ücsörögne. Ezért szoktunk koncerteken mindenkinek egy Ziont kívánni a kert végébe. :)
Farewell
Ez a roots reggae dal úgy szólítja meg Babylont, mint a csalódott nő, aki éppen a férjét akarja kidobni. Babylon részéről sok ígéret hangzott el: jobb lesz minden, csökken az infláció, lesz majd sok munkahely, meg kolbászkerítések. Ebből persze semmi sem jött be, ezért eljött az ideje, hogy pakolja a cuccát és menjen. Mert meguntuk a sok harcot, idegeskedést, a holnaptól való félelmet. Külön örömömre a dal legvégére egy kis nyabinghi kongás részt is sikerült becsempészni.
Hallgassátok legalább akkora szeretettel, amekkorával mi írtuk, próbáltuk, feljátszottuk őket.
Shanti: blog / honlap / FB / SoundCloud
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése